MENÜ

Szilvásváradi  kisvasút
Ha szerec vonatozni akkor gyere ide.

 

 

Az első világháborúig

 

Az első világháborúig



 

A kisvasút építése 1908-ban kezdődött, a Nagyvisnyói Erdei Vasúttal párhuzamosan. Mindkét vasút Wessely Károly földbirtokos kezdeményezésére valósult meg. A nagy szintkülönbség miatt a vasút két szakaszban épült: a Szilvásvárad–Tótfalusi-völgy vonal 760 mm-es nyomközzel, 12,5 kg/m tömegű sínekkel. A legnagyobb emelkedő 50 ezrelék, a legkisebb ívsugár 45 méter volt. A 600 mm nyomtávolságú felső vasút 850 m tengerszint feletti magasságból, a Bükk fennsík pereméről indult. Mivel a mozdony felszállítása körülményes lett volna, a vonalat lóvontatásra tervezték, ennek megfelelően csak 7 kg/m tömegű vágányokkal építették. A legnagyobb emelkedő 100 ezrelék, a legkisebb ívsugár 35 méteres volt. A két vonalrészt facsúszda és később egy siklópálya kötötte össze.

A vasútépítők nagy figyelmet fordítottak a természetes és a már épített környezet védelmére; a vonalon 100 (!) db. gondosan kiépített útátjáró – védősínekkel és gerendákkal, és 353 db. szakszerűen épített áteresz készült, hogy a vízfolyások zavartalanságát biztosítsák. Mindkét vonalon csúcssínes kitérőket alkalmaztak. A nagyvasúthoz normálnyomtávolságú iparvágánnyal csatlakoztak, amely egészen Szalajka-fatelepig vezetett. Az iparvágány kiszolgálását a MÁV végezte.

Az első mozdony két hajtott tengelyű Hanomag gyártmány volt, 40 lóerőt teljesített. E mozdonyról sajnos többet nem tudunk. Az első időszakban más mozdony nem is dolgozott a vonalon.

A teherszállítás esztendői

 

1920-ban a Magyar Államvasutak nagy mennyiségű, 78.000 m3 faanyagot vásárolt az erdőgazdaságot üzemeltető uradalomtól. A jelenlegi szállítási kapacitással azonban a teljesítés elhúzódott volna, a MÁV-nak pedig mihamarabb szüksége volt az új talpfákra. Az államvasút a szállítások idejére szerződést kötött a kisvasút használatára. Ebben a szerződésben szerepel a háromcsatlós Eleonóra nevű mozdony, melyet a Maffei gyár épített 2908 gyári számon. Később a Csillag nevű, kétcsatlós, A. Borsig gyártású, 5274 gyári számú géppel is találkozunk a leírásokban.

1921-ben a MÁV építette ki az 1,5 km-es Tótfalusi-völgy–Kukucskó-völgy siklópályát. A 468 méter hosszú siklópálya kettős vágánnyal, 760 mm nyomtávval épült, 650 ezrelékes emelkedéssel. A felső vasúton 400 méter hosszban összekötő vágányt építettek a siklópályához.

Elkészült a Szalajka-elágazás–Szalajka-fátyolvízesés szakasz is. A kisvasút vonalhossza ekkor 21,6 km volt. A végállomástól 500 méter hosszú drótkötélpálya vezetett az Istállóskő oldalában lévő mészkőbányához. A kitermelt mészkövet a fatelep mellett épített mészégetőhöz szállították. A kőszállítás – néhány év kivételével – jelentős volt a kisvasút történetében. 1940-ben a szilvásváradi fűrésztelep is megépült.

Az időközben elvonult II. világháború gondoskodott bőséges faanyag-megrendelésekről, melyekre az újjáépítéshez nagy szükség volt. A fa leszállítását azonban lassította az a körülmény, hogy a siklópálya külön üzemet képzett, az alkalmazott technológia és a két vasút nyomtávolságának különbsége miatt kisvasúti kocsik tartalmát fent át kellett rakni a sikló vagonjaira, majd lent újra ugyanez történt. Ezért 1948-ban a felső vasutat 760 mm-esre építették át. A siklót és az immár 760 mm-es nyomközű felső vasutat összekötötték, így már a rendes teherkocsik is szállíthatóak lettek a siklón. A szállítási teljesítmény így megkétszereződött, napi 120 m3 fát szállíthattak le. A felső vonalra, mivel a Bükk fennsík – karsztos terület lévén – vízben szegény, egy kis bányamozdonyt szereztek be.

1949–1953 között az erdőgazdaság kiépítette a Bükk hegyságben a feltáró utakat, így a fát már teherautó is hozta a Bükk fennsíkról. A kisvasút szállítási teljesítményét ez kezdetben nem csökkentette. 1952-ben 17.314 tonna tűzifát, 4.179 tonna épületfát és 31 tonna más faanyagot szállítottak le, valamint 6.729 utas is felszállt a kis szerelvényekre. 1953-ban a 23.282 tonna különféle faanyag mellett 30.149 tonna kő, 332 tonna egyéb anyag és 8.914 fő utas szerepel a kimutatásban. Közben egyre ismertebb lett a kisvasút, vonalán még mozifilmet is forgattak az 1950-es években „Simon Menyhért születése” címmel. A filmen egy háromcsatlós, EV 357,201 pályaszámú mozdony is szerepel az alsó vonalon.

1953-ban megindult a kisvasúton a személyszállítás. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a kisvasút egyik vonala a Magyarországon egyedülálló Fátyolvízeséshez, illetve a híres Istállóskői Ősemberbarlang alá vezetett.

A vontatójárművek tekintetében is változások történtek: 1963-ban kapták a Várpalotai Gazdasági Vasútról a GV 61103 pályaszámú L60-as sorozatú, LOWA gyártmányú (NDK) dízelmozdonyt. 1965. szeptember 4-én a GV 61105 psz. mozdony is ideérkezett. Mindkét mozdony 1953-as gyártású, teljesítményük 60 LE. 1966-ban állították le a gőzmozdonyokat, sajnos szét is bontották valamennyit.

A hatvanas években a faanyag szállításában egyre nagyobb szerepet kaptak a tehergépkocsik. Ebben az időszakban az olcsó üzemanyag és a már korábban kiépített erdészeti feltáró úthálózat megváltoztatta a kisvasutak szerepét. Általánosságban elmondható, hogy ebben az időszakban a faanyag szállítására használt vonalakat felszedték, a Bükkben azonban előtérbe került a kisvasutak turisztikai hasznosítása.

1967. novemberében közlekedett a vasúton az utolsó kőszállítmány. Ennek a hónapnak a forgalma 2.412 tonna kő és 638 utas volt. Ekkor a szilvásváradi mészégető is bezárt. Ezután a felső vasutat és a Szalajka elágazás–Siklópálya vonalat felszedték. A siklót mint műszaki emléket megőrizték, a gépházat szépen rendbehozták. Az idő múlásával a síneket azonban ellopták, nyáron a sikló környékét pedig felveri a gaz.

 

 

Napjaink történései

 

Napjaink történései



 

A turisták azonban egyre nagyobb számban jelentkeztek, sokan megismerték a szalajka-völgyi kisvasutat. A teherforgalom elapadása világossá tette, hogy a vasutat a turizmusnak kell fenntartania. Tóth Gyula főfelügyelő, aki ekkor a kisvasút ügyintézője volt jól látta ezt. Szívós munkával, sok utánajárással elérte, hogy 1967-ben a turistaforgalom érdekében az Eger–Szilvásvárad–Putnok MÁV vonalon Szilvásvárad-Szalajkavölgy néven megállóhelyet létesítsenek. A számítás bevált, 1968-ban már 59.327 utasa volt a kisvasútnak. Sajnos csak a személyforgalmat bonyolító Fatelep–Szalajka-Fátyolvízesés vonal maradhatott meg, a többit – mint említettük – felszedték.

1978-ban 175.686 utas volt, ám a pálya(test) ekkora már igencsak elhasználódott, a felsőbb hatóságok a növekvő forgalomra való tekintettel a felújítás mellett döntöttek. 1979–1980-ban a megmaradt 4,5 km hosszú vonalat teljesen felújították, az eddigi vágányzat helyére 21,5 kg/m tömegű sínek kerültek. Ekkor érkezett a megszüntetett Hegyközi Kisvasútról az Mk48 2007 és 2037 pályaszámú dízel-hidraulikus mozdony. A gépeket Mk48 403 és 404-re számozták át. Velük együtt két Bax kocsi is érkezett, feltehetően az 551 és az 560 pályaszámú. A mozdonyokat ma is használják, ők adják a vonóerőt. Rajtuk kívül már csak egy L–60-as gép, a D04 602 van itt, de csak tartalék – párját az 1990-es évek elején Kecskemétre szállították, ahol a kisvasúti skanzenban kiállítva látható.

1992-ben az itt SzÁEV F 05–416 számot viselő Bax kocsit eladták, büfé lett belőle Békéscsabán. Ugyanebben az évben a siklóhoz vezető vonal megmaradt csonkáját elbontották, és kétvágányos állomássá bővítették a Szalajka-Halastó megállóhelyet. Ezáltal egyszerűbbé tették az ellenkező irányba közlekedő vonatok keresztezését.

1994-ben egy újabb Bax kocsival gyarapodtak, mely Kecskemétről érkezett, majd 1996-ban a szintén Kecskeméten selejtezett Mk48 2004 pályaszámú dízelmozdony is Szilvásváradra érkezett. Ez utóbbi a másik két üzemelő mozdony számára szolgál alkatrészbázisul, a forgalomban soha nem közlekedett.

1997-ben újabb vontatójármű került a kisvasútra: a Nagycenki Múzeumvasúton hosszabb ideje nem használt 394,057 pályaszámú gőzmozdony is Szilvásváradra érkezett, így 31 év szünet után újra gőzösfütty szól a Szalajka-völgyben.

A szilvásváradi jelenleg hazánk egyik legnagyobb személyforgalmú erdei vasútja. A vonatok áprilistól októberig közlekednek, de tervezik a téli üzem felvételét is.

 

 

Szavazás

Hány pontot adnál a oldalra 10 skálán!!!
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
10000
Asztali nézet